Életrajza
Horváth Tibor régész, orientalista, művészettörténész, 1949-től a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója 1910. márc. 9-én született Budapesten. Apja korai halála miatt 1917-től a fővárosi József fiú árvaházban nevelkedett1934-ben régész oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. Technikai szerkesztője volt József Attila folyóiratának, a Szép Szónak. 1937-ben régészetből, valamint keleti történelemből és a keleti népek ókori történetéből doktorált (az üllői- és a kiskőrösi avar temetők anyagát dolgozta fel). 1938-tól a Pécsi városi Majorossy Imre múzeum régészeti anyagát rendezte, 1939 májusától a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban volt fizetés nélüli, 1940 decemberétől fizetéses gyakornok. 1941-ben egy éves japán tanulmányi ösztöndíjat nyert, röviddel érkezése után azonban Japán belépett a ll. világháborúba, így Horváth Tibor csak a háború befejezése után másfél évvel indulhatott haza. Japán tartózkodása idején, igen nehéz körülmények között élt, megtanult japánul, tanulmányozta a japán kultúra több területét, japán művészeti tárgyú könyvekből jelentős könyvtárat gyűjtött össze. 1948-ban, Amerikán keresztül, rövid párizsi kitérő után tért haza, az utazást az Egyesült Államok fontosabb múzeumainak tanulmányozásával is összekötötte. 1948 júliusában hazatérve a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum osztályvezetője, majd a korábbi igazgató, Felviczi Takács Zoltán nyugállományba vonulása után haláláig igazgatta a Hopp Múzeumot. Igazgatóként is foglalkozott a japán művészettel, a hagyományos japán kultúrával, valamint a keleti művészet más területeit is kutatta. Vezetése alatt a gyűjtemény érdemben gyarapodott, súlyt helyezett arra, hogy az egyes gyűjtőterületekkel az adott nyelvet is ismerő kurátor foglalkozzon, sokféle tematikus kiállítás és vándorkiállítás készült, számos kisebb-nagyobb kiadvány jelent meg, az intézmény nemzetközi kapcsolatait is igyekezett a lehetőségek szerint bővíteni. 1957-től az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese is volt. Az ELTE megbízott előadójaként népvándorlás kori régészetet, valamint távolt-keleti és indiai művészetet tanított. A munkatársaival együtt szervezett számos vándorkiállítás, illetve a fővárosban és vidéken tartott ismeretterjesztő előadásainak köszönhetően a Hopp Múzeum a hazai kulturális élet egyik fontos tényezőjévé vált. Nagy nélkülözések között összegyűjtött hatszáz kötetes könyvtárát a Hopp Múzeum Könyvtárára hagyta, néhány kitűnő kínai és japán műtárgya személyes ajándékként, illetve özvegyétől a Hopp Múzeum gyűjteményébe kerültek.
Forrás: Dr. Ferenczy Mária: Horváth Tibor. Magyar múzeumi arcképcsarnok, Pulszky Társaság – Tarsoly Kiadó, Bp. 2002, 400. old. Fotó: Horváth Tipor portréja. Ferenczy László: Tibor Horváth (1910—1973). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Bp, 1973. Croncica rovat.
Forrás: Dr. Ferenczy Mária: Horváth Tibor. Magyar múzeumi arcképcsarnok, Pulszky Társaság – Tarsoly Kiadó, Bp. 2002, 400. old. Fotó: Horváth Tipor portréja. Ferenczy László: Tibor Horváth (1910—1973). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Bp, 1973. Croncica rovat.
Portrék
A 1241.7
Ismeretlen: Horváth Tibor a Lu Hszün [Lu Xun] Emlékmúzeumban Sanghaj [Shanghai], 1954. okt. 13-16. |
A 1402.1.3
Bodrogi Tibor: Átkelés a Ji folyón Lojangból [Luoyang] Lungmenbe [Longmen] Horváth Tibor kínai kísérője és egy ismeretlen hölgy társaságában. 1954. nov. 11. 
|
A 1402.1.2
Bodrogi Tibor: Látogatás Zsung Keng [Rong Geng] professzornál, az ókori kínai bronz tárgyak feliratainak kutatójánál. Kanton, 1943. okt. 26. |
A 1241.8
Ismeretlen: Horváth Tibor a Pekingi Történeti Múzeumban. Vu Men, 1954. nov. 20. Hátoldalán H.T. kézírása: Li (Japánban tanult), Men Ta Yung, Dir. Han, Gun 
|
A 1402.4.1
Ismeretlen: Horváth Tibor a Hunani Tartományi Múzeum raktárában. Csangsa [Changsha], 1954. okt. 29 |
A 1402.1.1
Bodrogi Tibor: Horváth Tibor a Sivan [Shiwan] kerámia műhelyben, Fosan [Foshan], 1954. okt. 25. 
|
