Ázsia növényvilága

A krizantém (Denranthema), kínai eredetű virág. Már ókori forrásokban is emlegetik, a Song-korban pedig már nemesítették. A különböző fajtákat festői nevekkel látták el: Aranycsengő, Jádemedence, Bíbor rákolló, Ezüsttál. [Terebess]

A cseresznyefa virágzása március végétől május elejére hullámzik végig Japánon. Ez az időszak nagyon rövid – a teljes virágbaborulás (mankai) és az első virágfakadás (kaika) között általában egy hét van. Az időjárási viszontagságok ezt az időt még inkább lekurtíthatják. [Wikipédia]

Az itt következő rejtvényt csak jó botanikus tudná megfejteni: melyik az a 10-20 m magas fa, (zárvatermő magvas növény, kétszikű szabad szirmú, a Guttiferales rendjéből, a Theaceae családból), amelyből előállított termék a világ minden táján megtalálható az élelmiszer- vagy régebben fűszerkereskedésekben. [Terebess]

A lótusz (Nelumbo nucifera), Ázsia trópusi területeinek vízinövénye. A konfuciánus erkölcstanban a lótusz a tökéletes személy, az erkölcsiekben nemes ember (junzi) jelképe, a tisztaság és a becsületesség megtestesítője.
A taoista mitológiában az egyik halhatatlan szent, He Xiangu attribútuma. [Terebess]

A növények a kínai piktúra kedvelt témája, különösen a szépségük és illatuk miatt nagy becsben álló virágok. A festészeten belül is külön műfajnak számít a "virág-madár" (hua-niao) képek. A virágszimbolika Kínában igen gazdag és szerteágazó. A négy évszakot is jelölhetik virágokkal. A tavasz virágai az írisz vagy a magnólia; a nyár virága a peónia és a lótusz; az ősz virága a krizantém; a tél virága és növénye a szilvavirág és a bambusz. De a tizenkét hónapot is egy-egy virág (növény) és madár jelképezheti. [Terebess]

Élt a földtörténet őskorában, az északi féltekén egy növénycsalád, melynek levelei és egyéb maradványai a földtörténeti középkortól a jégkorszakig megtalálhatók a kőzetekben. Egyes helyeken olyan gyakoriak a leletek , hogy következtetni lehet arra, miszerint azon a területen erdőalkotók voltak. [Terebess]